Hangtalanságom története: Hétfő este kezdődött, torokfájással. Az a nagyon is itt vagyok és nagyon akarlak bántani-féle. Kedd délutánra jobb lett, majd szerda reggelre visszajött. Ez eléggé lesújtott. Hétfőn este még találkoztam barátokkal, aztán bevackoltam magam a lakásba. Csütörtökön lett volna francia órám, de lemondtam, mert nem tudtam volna 90 percig kulturáltan (orrfújás, köhögés nélkül) viselkedni és figyelni.Ám este úgy éreztem, hogy muszáj kimozdulnom. Meg is tettem. Túlzásba is vittem. Tegnap reggelre így kvázi elment a hangom. És este persze népes társaság, teli, zajos bár. És nekem beszélni kellett, mert számomra különleges cicafiú (tényleg van sziszuja is) ült mellettem. Persze mára rosszabbodott minden. Ma már kb. összesen 2-3 óra beszélgetés után (nem egyfolytában történt) alig jön ki valami a torkomból. A barátaim meg nem értik, hogy de miért nem megyek ma este is velük. Azért, mert nem érzem magam túl remekül és mert nem tudok hatásosan kommunikálni. Szeretnék én, nagyon is! Itt van Liz Avignonból a barátjával, persze, hogy szeretnék menni!
Avignon: múlt héten hétfő estétől csütörtök délutánig ott voltam. Dél-Franciaország nagyon más. Levendula mezők, olajfák, és dombos-hegyes-sziklás-homokos részek. Avignon a Provence régióba tartozik. Épp 14 fok volt napközben, napsütéssel, amit felettébb élveztem. Az odafelé vezető úton viszont hóba és esőbe futottunk Loretoval (spanyol lány, ment vissza kocsival Madridba, és hétfő éjszaka ő is ott aludt Liznél). Avignon római időkből származó, anno pápai város, városfallal a központ körül és monumentális pápai palotával (egy erődítmény). A fal miatt a közlekedés borzasztóan idegesítő. Behajtottunk egy átjárón a falon, és egy hotel parkolójában kötöttünk ki. Semmi jelzés nem volt, hogy oda fogunk kerülni. Vissza ki, ki a falon túlra, újratervezés. Olyan a város, mint King's landing a Trónok harcában. Macskaköves, szűk utcák, sikátorok, gyönyörű kis templomok mini térrel, rózsabokorral, hatalmas pápai palota, katedrális, Rhone folyó, hidak (a leghíresebb csak egy fél híd; túl sokszor áradt a folyó az építése közben, és így most a folyó közepénél kb. be is fejezték, ami elég vicces azért), magas fasorok... Berthelasse sziget peig az egyik legnagyobb sziget Európában, autóúttal, stb..
Ami feltűnt, hogy koszosabb és nagyobb volt a nem európai ősöktől származó lakosság aránya. Persze, kisebb a város is, de Liz azt mondta, hogy ezek igazak. És a falon belüli lakosok úgy gondolják, hogy az a rész Avignon Párizsa, míg a falon kívüli városrész a szegény rész. Egész júliusban minden évben Avignon ad otthont Európa legnagyobb színházi fesztiváljának. Sok kisebb-nagyobb színház zárva tart az év többi hónapján, de akkor, mint a gombák, megjelennek és kinyitnak és sok-sok ember özönlik a városba.
Arles: Szerda délután elutaztam vonattal Arles városába. 20 perces volt az utazás, és mivel a város még kisebb mint Avignon, könnyen be lehetett járni pár óra alatt. Arles is római kori város, kolosszeummal (még rendeznek bikaviadalokat és egyéb állatos eseményeket ott) és mindenféle maradványokkal, templomokkal, kolostorral, gall-római színház maradványaival, Vincent van Gogh múzeummal (pedig csak 1-2 évet élt ott). Itt is van városfal, és folyó és hatalmas híd, meg egy híd helye, mert csak a pillérek és kőoroszlánok vannak a helyükön. Tetszett a város, elkószáltam benne, de szebb lehetne, ha kicsit jobban odafigyelnének rá. Sok épület koszos, le van robbanva. Azért így is átjön a déli báj, a színes ablaktáblák és leanderek.
Csütörtök este hazaértem, és péntek reggel volt egy telefonos interjúm egy versaillesi csoportvezetővel. Az első körön átmentem, most várom, hogy elhívjon második körre, ami személyes találkozás lenne Versaillesban. Az intézet maga a versaillesi kastély kertjének egyik sarkában van. Semmi különös, tudjátok. A hercegnő hazatérne! Kiderül... Persze addig jó lenne, ha visszatérne a hangom, mert így vagy most ijedne meg a Darth Vader/Terminátor hangom miatt, vagy később, amikor visszatér az eredeti delfin hangom.
Avignon: múlt héten hétfő estétől csütörtök délutánig ott voltam. Dél-Franciaország nagyon más. Levendula mezők, olajfák, és dombos-hegyes-sziklás-homokos részek. Avignon a Provence régióba tartozik. Épp 14 fok volt napközben, napsütéssel, amit felettébb élveztem. Az odafelé vezető úton viszont hóba és esőbe futottunk Loretoval (spanyol lány, ment vissza kocsival Madridba, és hétfő éjszaka ő is ott aludt Liznél). Avignon római időkből származó, anno pápai város, városfallal a központ körül és monumentális pápai palotával (egy erődítmény). A fal miatt a közlekedés borzasztóan idegesítő. Behajtottunk egy átjárón a falon, és egy hotel parkolójában kötöttünk ki. Semmi jelzés nem volt, hogy oda fogunk kerülni. Vissza ki, ki a falon túlra, újratervezés. Olyan a város, mint King's landing a Trónok harcában. Macskaköves, szűk utcák, sikátorok, gyönyörű kis templomok mini térrel, rózsabokorral, hatalmas pápai palota, katedrális, Rhone folyó, hidak (a leghíresebb csak egy fél híd; túl sokszor áradt a folyó az építése közben, és így most a folyó közepénél kb. be is fejezték, ami elég vicces azért), magas fasorok... Berthelasse sziget peig az egyik legnagyobb sziget Európában, autóúttal, stb..
Ami feltűnt, hogy koszosabb és nagyobb volt a nem európai ősöktől származó lakosság aránya. Persze, kisebb a város is, de Liz azt mondta, hogy ezek igazak. És a falon belüli lakosok úgy gondolják, hogy az a rész Avignon Párizsa, míg a falon kívüli városrész a szegény rész. Egész júliusban minden évben Avignon ad otthont Európa legnagyobb színházi fesztiváljának. Sok kisebb-nagyobb színház zárva tart az év többi hónapján, de akkor, mint a gombák, megjelennek és kinyitnak és sok-sok ember özönlik a városba.
Arles: Szerda délután elutaztam vonattal Arles városába. 20 perces volt az utazás, és mivel a város még kisebb mint Avignon, könnyen be lehetett járni pár óra alatt. Arles is római kori város, kolosszeummal (még rendeznek bikaviadalokat és egyéb állatos eseményeket ott) és mindenféle maradványokkal, templomokkal, kolostorral, gall-római színház maradványaival, Vincent van Gogh múzeummal (pedig csak 1-2 évet élt ott). Itt is van városfal, és folyó és hatalmas híd, meg egy híd helye, mert csak a pillérek és kőoroszlánok vannak a helyükön. Tetszett a város, elkószáltam benne, de szebb lehetne, ha kicsit jobban odafigyelnének rá. Sok épület koszos, le van robbanva. Azért így is átjön a déli báj, a színes ablaktáblák és leanderek.
Csütörtök este hazaértem, és péntek reggel volt egy telefonos interjúm egy versaillesi csoportvezetővel. Az első körön átmentem, most várom, hogy elhívjon második körre, ami személyes találkozás lenne Versaillesban. Az intézet maga a versaillesi kastély kertjének egyik sarkában van. Semmi különös, tudjátok. A hercegnő hazatérne! Kiderül... Persze addig jó lenne, ha visszatérne a hangom, mert így vagy most ijedne meg a Darth Vader/Terminátor hangom miatt, vagy később, amikor visszatér az eredeti delfin hangom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése