Múlt hét szerdán szóba elegyedett velem egy néni a vonaton, leszállás előtt. Panaszkodott, hogy ő Szombathelyről utazik haza, és milyen hosszú az út, és 4 órát várt Szombathelyen, mert bombariadót fújtak (persze hamisnak bizonyult). Erre csak annyit mondtam neki, hogy 'az kellemetlen'. Fejben jól elküldtem a fenébe, miután én hajnalban keltem és vonatoztam, repültem, buszoztam, metróztam, metróztam, vonatoztam és még egy autózás előtt álltam, hogy Dijonból eljuthassak Dulguldurba (apáékhoz, de Dev Dulguldurnak hívja). Szóval nekem ne panaszkodjon!
Jó itthon lenni. Apáék tömtek mindenfélével. Meg is állapítottam, hogy ha kb. 2 hétig lennék ott, akkor már valami extra felárat számítanának rám a repülőn. Szombaton még Edit és Gáborék is eljöttek, hogy tudjunk találkozni. Köszönöm szépen skacok! Anya szerencsére már nem akar megtömni. Láttunk ma két őzikét is séta közben.
Pénteken elrepülök a messzi Északra. Taxi fog várni a reptéren, és a szállásnál rak ki, ahol már egy munkatársam vár majd. Május 1-től van egy két szobás kis lakásom, és addig is egy szobám kis főző résszel. A főnököm hétfőn reggel 9-kor vár.
Nagyon hálás vagyok mindezért! Minden gördülékenyen és simán ment. Felkészülten várnak, tudják mit kell tenniük és meg is teszik annak érdekében, hogy minél hamarabb munkába álljak és hasznos tagja legyek a csapatnak. És szerencsére, megvannak a forrásaik ehhez.
Egyelőre, még nem hiányzik Dijon. De az itthonlét élménye magával ragadó. Szóval, nem meglepő, hogy még nem hiányoznak az ottani barátok, a város, a munkatársak.
Jó itthon lenni. Apáék tömtek mindenfélével. Meg is állapítottam, hogy ha kb. 2 hétig lennék ott, akkor már valami extra felárat számítanának rám a repülőn. Szombaton még Edit és Gáborék is eljöttek, hogy tudjunk találkozni. Köszönöm szépen skacok! Anya szerencsére már nem akar megtömni. Láttunk ma két őzikét is séta közben.
Pénteken elrepülök a messzi Északra. Taxi fog várni a reptéren, és a szállásnál rak ki, ahol már egy munkatársam vár majd. Május 1-től van egy két szobás kis lakásom, és addig is egy szobám kis főző résszel. A főnököm hétfőn reggel 9-kor vár.
Nagyon hálás vagyok mindezért! Minden gördülékenyen és simán ment. Felkészülten várnak, tudják mit kell tenniük és meg is teszik annak érdekében, hogy minél hamarabb munkába álljak és hasznos tagja legyek a csapatnak. És szerencsére, megvannak a forrásaik ehhez.
Egyelőre, még nem hiányzik Dijon. De az itthonlét élménye magával ragadó. Szóval, nem meglepő, hogy még nem hiányoznak az ottani barátok, a város, a munkatársak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése