Új év,új élet...vagy mégsem...

2009. első napja.
Ébredés fél 12 körül,közös bóklászás,majd közös reggeli-ebéd,inkább ebéd:lencse leves, hogy az új évben semmiben se szenvedjünk hiányt.Köszönet érte Gábor anyukájának!
Új évi fogadalom:nincs ilyen!Az ember vagy megcsinálja,vagy nem.Mindenféle fogadkozás nélkül.Persze lehet, hogy úgy könnyebb,erőteljesebb.
Erő.Az kell!Mindenkinek egy Millenium Falcon-méretű erőkupacot küldök!Ha már oly sokszor előkerült az a szerencsétlen űrjármű.Hehhe!

Karácsonyi ének

Karácsony másnapja van,2008.
Megevett kalóriák száma:több ezer...
Sámánéknál tett látogatások száma:2
Barátok száma,akikkel ma találkozom:min. 5
Órák száma,amíg eljutok oda,ahol jó lesz:47 és 1/2

Már várom,h Szegeden lehessek.Ott érzem otthon magam.Azt a várost ismerem és szeretem.Birtokomba vehetem és dédelgethetem.Szeretem a Tiszát,nézni,ahogy lassan hullámzik és sodorja el a rosszkedvemet és gondjaimat.Lehúzza az örvény a kusza gondolotaimat.Szeretem Szegedet.
Ott találom meg a családomat.A családom majdnem egészét.Szükségem van rájuk,hiányzik a szeretetük.S talán én is hiányzom kicsit nekik...
A maradék része Pesten leledzik,kicsit csúnyán beszél és imád sütni-főzni.
Ők alkotják azt a kört,azt a kis burkot,ami megvéd és simogat.

Találtam egy régi verset egy kedves ismerősömtől:

Az elemek szülötte

Víz adta, hogy sírni tudjon,
Tűz adta, hogy forrón szeressen,
Föld adta, hogy ne szabaduljon,
Szél adta, hogy szabad lehessen.

Közszolgálati bejegyzés

Szeretnék mindenkinek kellemes ünnepeket kívánni!
Kívánni pár melegséggel és odafigyeléssel egymásra eltelő napot!Egyetek sok finomat,élvezzétek ki az ízeket, az együtt elköltött étkezéseket!

Gyömösz: avagy a toxikológia tanulása

Agyba gyömöszölés van.Hiper-galaktikus sebességre lenne szükségem, de szerintem szerény agysejtjeim még energiaital segítségével és bősz támogatásával sem bírnák a tempót.Nocsak,mennyi hatás ér!Itt egy bzzzz, amott egy húúúú!
Szóval tömködök.A még üres lyukakba.Elképzeltétek vajon hová mehet az agyunkban a sok információ?Jó, persze mindenki megtanulta és tudja,de azért mégis kicsit testidegen ez az egész!
És itt akkor jöhet is egy kis neurotoxi...

Vasárnap,- és mégis süt a nap!

Bementem ma meglátogatni a kis növénykezdeményeimet.Tegnap raktam el őket csoporttársammal csíráztatni.25 Cfokra, termosztátba,megfelelő desztillált vizet adva nekik.Egy Petri-csészében csücsülnek és várják,hogy megnőhessenek!
Kicsit olyan ez nekem,mintha bemennék az újszülött osztályra, és leülnék a szuszogó babák közé... A növények is megnyugtatóak és meleg van és sok fény és az a tipikus illat!Imádom!Be akarom szippantani magamba azt az egész miliőt!
Hétfőn lesznek elültetve főzőpoharakba, tápoldatba.Aztán szegényeknek ártani fogok, de nekem az jó lesz.Őket meg nagyon fogom sajnálni!De tudják, hogy a tudomány nevében ,az ő oltárán lettek feláldozva.
A projekt- és diplomamunkám pontos címe amúgy: A nitrogén-monoxid szerepe a növények abiotikus stressz válaszaiban.
Ám ehhez először stresszelni kell őket: mi rezet adunk nekik,amit kis koncentrációban még szeretnek,de sokkal többet adunk nekik,meg egy kis Na-EDTA-t és ez már végképp nem hasznos számukra.Idegesek lesznek és én tudom őket vizsgálni,juhhéééé!

Voltról és a jelenről

Rég írtam már ide... Illetve írtam,csak mindig próbáltam eltüntetni a nyomait is később, hogy itt valamiféle változás történt. Mert változás pont nem történt.Legalábbis nem jó.
Bíráltam,-mert igenis kicsit osztó hangulatú volt az egyik bejegyzésem,amit leszedtem-,szóval bíráltam benne a komolysággal teli hozzáállást a blogoláshoz.Egyszerűen nem értettem, hogy embereknek ez ekkora fejtörést és elvi kérdést tud okozni.Máig sem értem...
Aztán voltak olyan törölt bejegyzések, amikben sírtam-ríttam,apró széteséseimnek adtam hangot.Ezeket azért szedtem le,mert nem akartam nyavalyogni és panaszkodni,de leírni mégis jó volt.Néma kiáltás a nagy Semmibe...

Próbálom ujjaim mozgását annyira összehangolni, hogy szép dolgot alkossanak!Hogy végre valami jó is napvilágot lásson a szellemi termékeim közül!Szomjazom most az emberi kedvességet és lágyságot,odafigyelést és megnyugtatást!Nyújtsa ki valaki a karját és húzzon fel az ő világába!Mert félek, hogy ha magamra-magammal maradok,akkor szétfeslek...mint lepkeszárny az ujjak között...

"Aludni kéne..."-Quimbytől idézve.Talán segítene...Félek, hogy ha felébredek, újabb képességet veszítek el.

Tanulni kéne... Bele sem merek gondolni... Villanykörte vagyok,amiben ingadozik az áram,remeg a fény...

Nézzék, lássék!